Csak a nóta vigasztal meg engem.

Lehullott a rózsalevél
Nem vihetek a babámnak rózsát
Nincsen cigány a faluban
Nem szereti senki már a nótát
Ha volna is ezer cigány s nóta,
Ha nyílna is ezer piros rózsa,
Nem vihetek a babámnak
Messze elment rózsa nyílás óta.

Ha elmegyek bú feledni
Nem dalolok semmiféle nótát
Ha meglátom virágozni
Összetépek mind a piros rózsát.
Hej mikor még neki szólt a nóta,
Övé volt a legpirosabb rózsa!
De nékem már könnyem sincsen,
Mind elsírtam rózsahullás óta.

Lehullott a rózsalevél
Nem vihetek a babámnak rózsát
Nincsen cigány a faluban
Nem szereti senki már a nótát
Ha volna is ezer cigány s nóta,
Ha nyílna is ezer piros rózsa,
Nem vihetek a babámnak
Messze elment rózsa nyílás óta.

Nagy a feje, búsuljon a ló,
Egy kislányért búsulni nem jó!
Gombház, sej, ha leszakad,
Egy helyébe ezer is akad.

Azt mondja a tízparancsolat:
Szeresd felebarátodat!
Kisangyalom, szeress tehát,
Én vagyok a felebarát.

Eltörött a kocsi kereke,
Mivel megyünk ki a ligetbe?
Zsuppkocsival, három csacsival,
Várnak a lányok a cvikipuszival.

Minden piros, fehér rózsát neki vittem,
A világon egyedül csak neki hittem,
Mégis elment messze tőlem,
Elvitte a szívemből a sok-sok nótát
Elvitte a sok-sok piros, fehér rózsát.
Piros rózsa, fehér rózsa
Mondjátok meg mi van véle, mi hír róla.

Most már bizony szegény vagyok, semmim sincsen,
Csak pár hervadt rózsaszirom minden kincsem.
Nem maradt más csak egy álom,
Álmaimban gyakran látom halvány arcát,
Látom azt a piros, fehér rózsát,
Piros rózsa, fehér rózsa
Csak egy szál is jut-e majd a koporsómra.

Ha elmegyek bút feledni
Nem dalolok semmiféle nótát
Ha meglátom virágozni
Összetépem mind a piros rózsát.
Hej mikor még neki szólt a nóta,
Övé volt a legpirosabb rózsa!
De nékem már könnyem sincsen,
Mind elsírtam rózsahullás óta.

Kertes ház, benne egy rózsa nyílott.
Nem mentem el hozzá, pedig hívott.
Elhervadt, lehullott énmiattam!
Istenem, de sokszor megsirattam.

Kertes ház, benne egy nyíló rózsa,
Én voltam annak a gondozója.
Mégis csak elhervadt, de kár érte,
Hiába: mindennek ez a vége.

Kertes ház, benne egy rózsa nyílott.
Nem mentem el hozzá, pedig hívott.
Elhervadt, lehullott énmiattam!
Istenem, de sokszor megsirattam.

Kis kút, kerekes kút van az udvaromban,
Egy szép barna kislány van a szomszédunkban.
Csalfa szemeimet rá sem merem vetni,
Fiatal az édesanyja, azt is kell szeretni.

Ennek a szép barna lánynak dombon van a háza,
Sudár jegenyefa van az udvarában.
Sudár jegenyefa, földre lehajlik az ága,
Ennek a szép barna lánynak én leszek a párja.

Ősszel a tearózsa hullatja levelét.
Köszönöm galambom, hogy eddig szerettél!
Köszönöm galambom, de már másé lettél,
Verjen meg a Úristen is, ha elfelejtettél.